Bevezetés                                                                                  
Én(Bogi), a legjobb barátnőm(Kamilla), az unokahúgom(Dalma), az unokaöcsém(Zalán), a nagynénim(Ági), a nagybácsim(Józsi), és (mivel ők tanárok) Józsi volt nyolcadikos osztálya elmentünk Görögországba 3hétre nyaralni az Olümposz mellé Paráliára. Az indulás egy vasárnapi reggelen 7-kor volt. A gyerekek szomorú(csak kívülről az) búcsút vettek szüleiktől, ahogy mi is. Elköszöntem anyutól, aputól és a húgomtól, Dorkától. Apu elköszönt először tőlem, aztán Ágitól(mivel ő a huga), majd mindenki mástól, majd beültünk a buszba, és elindultunk a "nyaralás felé" :) . Másfél napnyi buszozás után(ahol én és Kami egymás mellett ültünk és Dalma meg Zalán mögöttünk), megérkeztünk, és elfoglaltuk a szállást. Nagyon szuper egy hely volt. 5szintes apartman, benne 14szobával. A földszinten volt a 100-as, a 101-es és a 102-es szoba. A 100-asban lakott a tulaj, és a másik 2 szobában a hozzátartozói nyaraltak. Az 1. emeleten volt a 103-as, a 104-es és a 105-ös szoba. A 103-asban lakott Ági és Józsi, a 104-esben Szabó Gabi, Hegyi Barna, Lukás Marci és Tóth Bálint, a 105-ösben pedig épp senki. A 2.emeleten a 106-os, a 107-es és a 108-as szoba volt, a 106-osban amerikaiak laktak, a nevük Gabriel, Daniel, Susanne és Luke volt. A 107-esben Zalán, Gergő és Milán, a 108-asban Petra, Lilla és Barbi laktak. A 3.emeleten a 109-es, a 110-es és 111-es szobában is a mieink laktak, és a 4.-en a 112-esben ismeretlenek voltak, a 113-asban pedig Kamilla, Dalma és én laktunk. Nagyon csúcs volt, hogy Ági és Józsi lent vannak az elsőn, mert így mi bármit csinálhattunk, nem nagyon hallották meg, főleg, hogy az ablakok, az erkélyajtó és a bejárati ajtó hangszigetelt volt. Ahogy beléptél a szobába, balra volt egy konyhának álcázott izé...konyha(ezt jól meg azt mondtam:)), és a konyha és a bejárati ajtó mellett egy ajtó, ami 1 szobába vezetett. Ott volt egy beépített szekrény, aminek az ajtaja tükör volt, és volt még egy kicsi szekrény, aminek a tetején 1 TV volt,, vele szemben 2db 1,5x2m-es ágy 1-1 éjjeliszekrénnyel, rajtuk 2 kislámpával, meg volt még egy állólámpais a szobában. A konyhával szemben a szoba másik felében volt még egy ágy, ugyanúgy éjjeliszekrénnyel és kislámpával, és az ággyal merőleges falon volt az erkényajtó, ami a szobaajtóval szemben volt. Az ággyal szemben levő falon, egy kicsit odébb volt egy ajtó, ami a fürdőbe vezetett, és az ajtó mellett volt egy beugró, ami egészen a bejáratig tartott(húh, ez hosszú és bonyolult volt, de valahogy le kellett írni a lakásunkat). A konyha mögötti szobába Dalma pakolt be, a fürdő melletti beugróba pedig Kamilla, így nekem az erkélyajtó melletti ágy maradt. A csajokkal gyorsan kipakoltunk, aztán leültünk, pontosabban hasrafeküdtünk a szoba közepén, és magyar újságokat olvastunk, amikben a Tokio Hotelról volt szó. Kamilla és Én imádtuk őket, Dalma viszont nem annyira, de azért meghallgatta a baromságainkat amiket véleményként mondtunk a fiúkról. Egyébként meg Kamilla és én 6 éve ismerjük egymást, mert egy általánosba jártunk, de az ő szüleielváltak(ahogy Dalmáék szülei is), és Kamcsi leköltözött az anyujával Szolnokra. Azóta már lett egy öccse is, Daninak hívják, és kb.másfél éves. Dalmáék szülei is elváltak, és így Dalma és Zalán otthon maradtak Májiban(Miskolc mellett egy falu, közigazgatásilag egymáshoz tartoznak), és a srácok apuja, Józsi ideköltözött Miskolcra, ahol megismerkedett apu hugával, Ágival, és én így ismerem őket. Szóval Kamillával annyira imádtuk már egymást(nem úgy) már elsőben is, és annyira imádtuk az Olsen-ikreket is(őket sem úgy), hogy úgy döntöttünk, hogy ikrek leszünk. A suliban állandóan egymással lógtunk, és majdnem megszakadt a szívem, amikor kiderült, hogy elköltöznek. Azóta is a lehető legtöbbet vagyunk együtt, és levelezünk, e-mailezünk és telefonálunk, nem is keveset, és tényleg olyan, mintha valóban ikrek lennénk. Dalma ennyire nem illeszkedett be közénk, de Kamillával ő a legjobb barátnőnk, szóval őt is naggyon imádjuk. Visszatérve a sztorira...a csajokkal dumáltunk, és újságokat olvastunk. Tudni illik, hogy Kami Bill-rajongó, és pedig Tom-őrült vagyok...:) Épp egy újságot olvastunk:
-Jajj csajok, ez a Bill annyira jófej!!!!-Kami totál be volt zsongva
-Igen, de ez a Tom sem egy dinnye!!-én is:) (dinnyének neveztük az olyan undorító, mamlasz, nemtörődöm, trehány pasikat)
-Ugyan már csajok...
-Ne már Dalma, nézz rájuk...-mondta Kami, majd az újságra mutatott-...szerinted nem sugárzik a tekintetük??
-Hááát...szerintem nem. Biztos sugárzik valamit, de azt az én antennám nem fogja...
-Nincs is antennád-poénkodtam. Röhögtünk egy sort, majd Kami feleszmélt
-Ti csajok! Valamelyikünknek szólt Ági a programró? Mert én nem tudok semmit...
-Nekem szólt-mondtam
-És mit mondott?
-Azt, hogy ma 3 után megyünk csak le a partra, mert addig szieszta van, és ma már csak vacsi lesz...6 körül...de addig ki lehet kéreckedni a boltba..
-Szuper, akkor én kihúztam a boltba, mert mindjárt éhenhalok...
-Veled tartok én is Kami, ok?
-Ok. Bogi te nem jössz?
-Nem...most nem. Inkább zenét hallgatok, meg itt kéne amúgy is maradnia vkinek, ha esetleg Ági vagy vki keresne...
-Aha, tényleg. Akkor hozzunk neked valamit??
-Igen. Egy gyrost pitában, és egy olyan kör alakú fagyit, csoki bevonattal...-Kamilla kérdőn nézett rám- Dalma tudja...
-Akkor jó. Elmentünk.
-Köszi...majd megadom.Sziasztok.
-Szia.
-Szia.
A csajok elmentek boltozgatni és felfedezni a környéket, de én már ismertem, mert tavaly a szüleimmel, a tesómmal, keresztanyummal, a férjéval és a két gyerekével itt nyaraltunk. Ismertem már a falut, de azért szívesen jöttem ide vissza. Ahogy a csajok elmentek, odarohantam a szekrényemhez, és elkezdtem kutatni a CD-im után.
-MEGVANNAK!-kiáltottam örömömben, majd azt a 3toknyi erededeti CD-t az ágyamra raktam, majd elkezdtem hangosan gondolkodni:
-Melyiket rakjam be?? A Funky(ez a saját bandám, ahol én énekelek) nem jó, már eleget hallgattam magam..aztmondja...ööö...Tancsapda...háát...most inkább ne...Kalapács...inkább ne...Green Day...már mindegyik számot ismerem és tudom kívülről...Ashlee Simson...nincs hozzá hangulatom...-stb, stb. Kb. 10percig így válogattam, amikor már csak 2db CDm maradt hátra...hát igen a 2kedvencem:Tokio Hotel és Simple Plan. Nem tudtam, hogy melyiket hallgassam, ígyhát ec-pec kimehetsszel kiszámoltam. Tokio Hotel. Beraktaktam, és elkezdtem énekelni, de közben észre sem vettem, hogy egyre hangosabbra veszem a zenét, és én is egyre hangosabban éneklek. A végén már maxon volt a zene, és kinyitottam az erkélyajtót, mert totál büdi volt bent...olyan szag, mint a pasasé, aki a tulaj volt. Valami krix-krax neve volt, gőzöm sem volt, hogy hogyan kell kiejteni, de legalább tudtuk, hogy tényleg görög... :). Egyszer csak kopogtak, pont akkor, amikor 2 másodpercnyi szünet volt, mert épp vége lett a zenének...a Freunde Bleibennek. Szóval kopogtak. Lejjebb vettem sokkal a zenét, szinte alig hallottam. Kinyitom az ajtót, és ki áll ott....